2009. szeptember 12., szombat

Játék

{avagy testreszabott kiértékelés- élménybeszámoló}

Egy barátságos mérkőzésen adott tizenegynéhány ember mindkét oldalról, ezeknek az embereknek meg kell tanulniuk: hogyan fogadják el egymást, mit tanulhatnak egymástól és hogyan működjenek együtt egy közös cél eléréséért.
A mi játékunk során rengeteg új dolgot láthattunk, tapasztalhattunk, érezhettünk és ezek az élmények megerősítenek minket időről-időre. Kialakul bennünk egy értékrend, amelyet a későbbiekben követhetünk és egyre jobban haladunk a kirakóssal, ami a világ megismerése fele vezet minket.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindennek ára van, egyesek sokat dolgoztak azért hogy mi a játszótéren lehessünk. A mi dolgunk pedig ezt figyelembe véve a következő: önmagunkból kihozzuk a tökéletes játékost, aki együttműködik társaival, vezetőivel, betartja a szabályokat, aktívan részt vesz és rádolgozik a meccs pozitív kimenetelére. Mindezzel nem veszít semmit, hiszen fejlődik a csapat, és ő is ezáltal.
Ezt a projektet pozitív élettapasztalatként könyvelem el. Örvendek, hogy játszhattam (még ha csak félidőig is) és annak is, hogy megismerhettem játékostársaimat. Köszönöm nekik, hogy sosem feledkeztek el a kispadon ülő társaikról.
Összességében egy sikeres, szórakoztató és hasznos játékot tudhatunk magunk után. És bár újat nem mondtam mindezzel, mégis másképp élem meg és máshogyan fejezem ki magam. Ettől színes a paletta.
Van aki ügyes csatár.. más jó hátvéd. Aki pedig labdába sem tud rúgni, az menjen kapusnak:)!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a véleményed?